Benedek, XIII., Pedro de Luna (Aragónia, ?-Peniscola vára, Valencia, 1423. máj. 23.): IX. Bonifáccal, VII. Incével, XII. Gergellyel és V. Mártonnal szemben 1394. IX. 28-1423. V. 23: ellenpápa. - Tekintélyes sp. egyhjogász, Montpellier-ben volt tanár. XI. Gergely 1375. XII. 20: tette bíb-sá. 1378: a →nyugati egyházszakadás kezdetekor VII. Kelemen ellenp. híve, és legátusaként megnyerte számára Aragónia, Kasztília, Navarra és Port. támogatását. Kevésbé sikeres volt fro-i, skóciai és flandriai küldetése. A szakadás megszüntetése érdekében azt javasolta, hogy Bonifác és Kelemen egyszerre mondjanak le, és válasszanak új p-t. Ám amikor Kelemen halála után megválasztották ellenp-vá, megmakacsolta magát. A hozzá fűzött reményeket nem váltotta be, ezért 1398: Fro., Navarra, Kasztília és a bíb-ok (5 kivételével) elpártoltak tőle, elfogták és 4 é. rabságban tartották Avignonban. 1403: megszökött, Fro. és Kasztília a pártjára állt. IX. Bonifác halála (1404. X. 1.) után Ferreri Szt Vince segítségével hívei megsokasodtak. 1407: Marseille-ben megegyezett XII. Gergellyel, hogy Savonában találkoznak és mindketten lemondanak, de Gergely miatt a találkozó nem jött létre. 1408: udvarát Perpignanba telepítette át, de Fro. még ez évbenelpártolt tőle. 1409. VI. 5: a pisai zsin. mint eretneket letette, amire válaszul ~ Perpignanban szintén zsin-ot tartott. 1415: Zsigmond m. kir. és cs. személyesen kereste föl és próbálta rávenni a lemondásra. 1417. VII. 26: a →konstanzi zsinat mint eretneket és szakadárt elítélte, s megválasztotta V. Mártont. ~ azonban a templomos lovagok peniscolai várába vette be magát, s haláláig p-ként viselkedett. 1423. VI. 10: VIII. Kelement választották utódjául. T.J.

LThK II:177.

Benedek, XIII., Pietro Francesco Orsini, hg., OP (Gravina, Bari, 1649. febr. 2.-Róma, 1730. febr. 21.): XIII. Ince utódaként 1724. V. 29-1730. II. 21: pápa. - 1667: lépett a r-be. 1672: bíb., 1675. I. 28: Manfredonia érs-e. 1680. I. 22: Cesena pp-e, 1686. I. 18: Benevento érs-e. - 1725: megerősítette az Unigenitus, 1727: kiadta a Pretiosus bullát. Fölösleges pol. engedményeket tett, s vakon kiszolgáltatta magát a bizalmára teljesen méltatlan Coscia bíb-nak. - Sztté avatta 1726. XII. 10: Montepulcianoi Ágnest, Marchiai Jakabot, Mongrovejói Turibiust; XII. 27: Solanói Ferencet, Keresztes Jánost, Lazioni Peregrinust; XII. 31: Gonzaga Alajost, Kosztka Szaniszlót; 1728. V. 16: Cortonai Margitot; 1729. II. 19: Nepomuki Jánost. - ~ erősítette meg 1724. VI. 11: Stanislavich Miklós csanádi, 1725. I. 13: Antalfi János erdélyi pp-öt, IX.1: Esterházy Imre esztergomi érs-et, 1726. IV. 8: Acsády Ádám veszprémi, V.5: Sinzendorf Fülöp győri pp-öt, 1727: Sirzendorf Fülöp bíb-t, VII.3: Sorger Gergely tinnini cpp-öt, 1728. II. 27: Thurn Antal belgrád-szendrői cpp-öt, 1729: Patachich Gábor szerémi cpp-öt, Esterházy Imre cpp-öt, II. 25: Sorger Gergely erdélyi pp-öt, IX. 7: Luzinszky István cpp-öt, 1730: Benzoni János zengg-modrusi, Falkenstein Béla csanádi, II. 8: Máriássy Sándor tinnini pp-öt. - Utóda 1730. VII. 12: XII. Kelemen. T.J.

Gams 1873:925, 683, 673. - LThK II:177. - Mondin 2001:540.